SZENT ANNA TÓ

A Mohos-tozegláp és a Szent Anna-tó Európa-szerte az ismertebb természeti ritkaságok közé tartoznak.

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban.
A majdnem szabályos kör alakú tó 22 hektár kiterjedésu, 1737 méter kerületu és átlagban 4 méter mélységu. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környezo hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik.
Élovilága szegényes, ami csökkent ásványisó tartalmának tudható be. A tó északi, északnyugati partján megindult a feltöltodés, fenekét vastag iszapréteg borítja.
A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívok tömegei zarándokolnak el.
A tavat a tozegláptól mindössze egy keskeny nyereg választja el egymástól.

A Mohos-tozegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi felláppá változva. Huzamosabb esozések idején a 10 méter vastag iszapos tozegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is elnyeli. A tozeg az évezredek során elhalt tozegmohák tömkelegébol halmozódott fel.
A tozegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különbözo növényritkaságok is találhatók.
Annak érdekében, hogy az ide látogató turisták ne károsítsák a területet, a környezetvédok egy keskeny fahidat építettek az ingoványos talaj fölé, amelyen a láp egy része bejárható.