Háromszék szent hegye - a Perkõ - minden esztendõben
virágzásba borul Szent István napján. A csíksomlyói
búcsú után talán ez a második legnagyobb erdélyi
vallásos összejövetel, ahová a háromszéki hívõk minden
évben elzarándokolnak, s amely mindig felülmúlja az
elõzõ évet.

Az évek elteltével a rendezvény szép lassan a
falutalálkozók, testvér-települési találkozók
helyszínévé vált, a turizmus révén pedig a
Kárpát-medencét átfogó népünnepéllyé nõtte ki magát. A
média segítségével a perkõi búcsúk keretében
közvetlenül is elérhetõvé, láthatóvá, hallhatóvá vált
a Perkõ augusztusi virágzása.
A Perkõt Felsõ-Háromszék oltárhegyének is nevezhetjük.
A Szent István tiszteletére épült kápolna a
Háromszéki-medence egészét õrszemként vigyázza.

A csíksomlyói és a perkõi búcsúk egymást kiegészítik,
hiszen mindenben szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A
Kárpát-medence búcsújáró-múzeuma a Perkõ alján,
Kiskászonban található.
A perkõi búcsú napján a szentmise mellé elevenednek a
népi szokások is, ugyanakkor újra életre kelnek a
legendák és mondák, a hagyományokat õrzõ felvonulások,
amelyek önmagukban vallási élményt nyújtanak és
visszahatnak a résztvevõkre is ezáltal erõt és
összetartást sugároznak. A Perkõi búcsú közösségi
eseménnyé válik, magyarok és más nemzetiségûek
felemelõ élményévé, hitbéli megerõsödését szolgáló
alkalommá formálódik, így a pünkösdi és Szent
István-napi búcsúk felértékelõdtek.

Mindannyian ismerjük Erdély csodálatos titkait és
ünnepeit, de az ilyen rendezvényeken való részvétel
után újból rá kell jönnünk, hogy a magyaroknak, bárhol
élnek is a világon, egymással lelki, nyelvi és
kulturális közvetítést kell vallaniuk és vállalniuk.