Kézdivásárhely régi település. Területe már a római korban is lakott volt, 1852-ben római aranypoharakat, fegyvereket és temetkezési urnákat találtak útépítés során. A római település a népvándorlás idején pusztult el.
A magyarok letelepülésekor a korábbi útrendszer újjáéledt, az utak találkozásánál itt újból lakott hely keletkezett. A korai középkorban épületei még fából készültek, ezért az oklevelek deszkavárosként (Asserculi oppidum) emlegetik. Az a tény, hogy városként emlegetik, utal a jelentőségére 1427-ben Zsigmond magyar király Torjavására (Thoryawasara) néven királyi városi rangra emelte, kiváltságokkal ruházta fel, országos és hetivásár tartásjogát is megadta. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy ekkor már számottevő ipara és kereskedelme volt. János Zsigmond magyar király 1562-ben Segesváron kiadott oklevelében a város már a mai nevén Kézdivásárhelyként (Kyzdy Wasahel) szerepelt.
Orbán Balázs szerint Háromszék legnagyobb városa lett, Székelyföldön, Marosvásárhely után a második legnagyobb település, Brassó után a második leggazdagabb város volt Erdélyben.
A település fejlődése töretlen volt a XIX. század elejéig. 1834-ben leégett a város. Nem sok ház vészelte át az égést, de a Fekete Gyöngy épülete igen.
1848-1849-es szabadságharcban - az osztrák uralkodóház trónfosztásakor - Kézdivásárhely ismét jelentős szerepet kapott. Gábor Áron itt öntötte híres ágyúit, amit a város fejlett kézműipara tett lehetővé.
Sajnos az orosz és osztrák csapatok elfoglalták Kézdivásárhelyet és kifosztották, gyárait megsemmisítették, tönkretették. Ennek ellenére a XIX. század végén számos gyár volt itt, bútoripara már ekkor jelentős volt.
A vasút fővonala elkerülte a várost, ez hátrányosan befolyásolta fejlődését, ennek ellenére újabb gyárak létesültek benne a kézműiparos múltra alapozva.
Kézdivásárhelyet a Trianon-i béke 1921-ben Romániához csatolta, de a második világháború idején rövid ideig ismét Magyarországhoz tartozott. Azóta a székelyföldi város ismét Románia része.
A nagy, téglalap alaprajzú, széles Fő-téren vásárokat tartottak. Jól mutatja a helyiség és a vásárok jelentőségét a tér mérete. Figyelemre méltó városépítészeti unikum az udvarteres városszerkezet. A főtéri házak kapualjából induló uvarok tulajdonképpen önálló kis utcák, melyekre számos lakóépület van felfűzve.
Kirándulási lehetőségek:
- (Ika vára)
- (Tündérvölgy)
- Nyergestető
|
