A főteret körülvevő épületek homlokzatai legnagyobbrészt a XIX. század második felének és a XX. század elejének stílusjegyeit viselik magukon.

Kivételt képez a Fekete Gyöngy épülete, amelynek tömege XVIII. századi, a többi háztól eltérően a tetőgerinc nem a homlokzattal párhuzamos, hanem erre merőleges.
Ez a ház két épület egyesítéséből keletkezett. Az egyik épület a a telek Főtér felé eső részén volt, a másik az ezzel ellentétes oldalon. Eredetileg mindkettő két földszinti helyiségből és az alattuk lévő pincerészbol állt. (nem kizárt a pincék középkori eredete, mert már ekkor is a faépületek pincéje kőfalú és kőboltozatú volt.)
A Főtérrel párhuzamos két földszinti helyiség egyikében volt a tér felé eső épület pincelejárója. (Ennek helyén most a pincebeli WC csoport van). Amikor itt a XIX. század közepe körül üzleteket alakítottak ki, a pince dongaboltozatát lebontották és laposabb ívűvel pótolták. A hátsó két helyiség önálló épület volt. Itt is lebontották a pince boltozatát, de ez később történt, amit a XIX. század második felében készített vasgerendás födém bizonyít. A két épület korábbi önálló voltát a pincében lévő túl vastag középfőfalon lévő ferde áttörés is mutatja. A földszint tér felőli helyiségeinek kisebb a belmagassága és a fiókos dongaboltozata - amely a barokk kor elején használatos szerkezet - korábbi mint a nagyobb belmagasságú hátsó részé, amelynek egyik helyiségét csehsüvegboltozattal látták el, ami a XVIII. század második felétől használatos. (Egy földszinti helyisége síkfödémes, de ez is boltozott volt korábban, talán a tűzvészig.) Az épület eredetileg szabadonálló volt, amit a tetőkiképzése és az emeleti falban beépített szekrényként használatos ablakmélyedések is bizonyítanak. A homlokzata minden valószínűség szerint az 1834-es tűzvész után közvetlenül készült, klasszicista jelleget mutat.

Az épület tipikus példája a kereskedő, illetve iparos üzlettel-műhellyel egyesített lakóházának, ami még a tűzvész előtti sajátosságokat is őrzi. Ezért műemléki védelmet is élvez.

A házat a végső pusztulástól a Fekete Gyöngy KFT, Fejér László Ödön és Mátyás Lajos Gergely vállalkozók mentették meg 2004-ben.

2000

2004

Ahhoz, hogy az épület megmaradjon tető és födémcserére is szükség volt. A földszintjén, mint korábban is volt, üzlet és műhely kapott helyet. Az emeleten és a tetőtérben a lakás rekonstrukcióját készítették el. A lakás új funkciót kapott, szálláshely lett, ezért szükségessé vált egységenként fürdőszoba is. Egyébként berendezésében a korábbi állapotot igyekeztek rekonstruálni. A bútorok kis része felújított régi, nagy része viszont régi stílusú új készítménye a helyi bútorgyárnak, mutatva azt, hogy a kézműves hagyományok még mindíg élnek Kézdivásárhelyen a tömeggyártás mellett is. Erre természetesen a Fekete Gyöngy is kiváló példa az ötvösség területén.

A lakrészekben található kiegészítők is helyi gyártmányok. A bútorszövetek és szőnyegek is Székelyföldön készültek. A képek a várost és környékét ábrázolják és a kézművesipar emlékeit idézik.

2005