Csomortán, Kovászna megye északkeleti csücskében, Kézdivásárhelytöl 15 km-re, Esztelnek és Kézdialmás között fekvö település. Az úgynevezett Szentföldhöz tartozó falu,lakosságának száma alig félezer. Úgy közigazgatásilag, mint egyházilag Kézdialmáshoz tartozik.1982-ben épített magának új templomot a gyülekezet. Árpád-házi Szent Margit nevére szentelték fel. A templom falára helyezte el a kisközösség millecentenáriumi emléktábláját, s a temetökertbe 11 db vörösfenyöt ültetett. A müút mellett áll a két világháború helyi áldozatainak emlékmüve, a kézdiszentkereszti Laub Ede munkája.

A vidék egyik idegenforgalmi látnivalója a Csuklyán-hegyén levö Csomortáni-vár. Ez a megye egyik jellegzetes, köböl rakott bronzkori erödített települése, ahonnan a wittenbergi kultúrára valló kerámia került napvilágra. A település ovális alakú, méretei 80–64 m. A tetö egy keskeny hegynyakkal kapcsolódik a Szénégeto pusztájához. A nyakat kettos védsánccal látták el az egykori lakók. A szájhagyomány úgy tudja, hogy a várat örzökatonákból alakult ki a falucska s az a híres-neves Csomortáni család fészke volt. Csomortáni Péter vára néven is emlegetik. „A várat óriások lakták – mesélik –, akik egyik lábukkal az almási várba léptek, ülöszékük ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s annak a Várhegy oldalában álló két nyírfa között van bejárata. Sokan keresték itt a kincseket, de igazából – eddig – még senkinek sem sikerült megtalálni. A várból alagút vezetett Almás várába. Valamiféle lovas nép lakhatta ezt a várat, mert László István egy olyan lópatkót talált ott, amilyent az itteni emberek még nem láttak.”

Adataink szerint ennek a falunak volt a szülötte Balogh József (1805–1829) a nevét viselo betyárballada höse. Itt jegyezték le elsö alkalommal ezt a balladát.